1 of 5 (1 Vote)

Old Spice reklám

*************************

Old Spice – 20s +++ Értékelés: 4,6/10

Vannak az úgynevezett erősen megosztó reklámok. Jó, tudom, már az is erősen megosztó, hogy vannak reklámok, de most egy pillanatra lépjünk be a reklámokat akarattal nézők, nem bánja nézők, véletlenül nézők, és kényszerített nézők világába. Én ez utóbbiak közé tartozom egyébként, de hallottam már ilyesféle kínzási módszerről is. Nos tehát ha megvan a halmazunk, akkor azon belül léteznek ezek az erősen megosztó reklámok. Az egyik csoport véleménye szerint tök kúl, poén, meg minden, a másik csoport tagjait viszont kiveri a hideg veríték, és feláll a szőr a hátukon, ha meglátják.

***************

***************

Ez egy férfi dezodor reklám, ami ugye alapból úgy szokott kinézni koncepcióilag, hogy magára fújja egy férfi, aki eleve macsó, vagy ettől lesz macsó, és innentől kezdve a nők elájulnak tőle, annyira kívánják. Ezt unhatta meg forradalmi lelkületű kreatívunk, és úgy döntött, márpedig itt paradigmaváltás lesz és kész. Szakítsunk azzal az ősrégi szemléletmóddal, hogy csak olyan alanyokat hozunk a termékkel kapcsolatba, akik örülnek a terméknek, örülnek, hogy a termék megváltoztatta, mégpedig pozitív jelleggel az életüket, kvázi boldoggá tette őket. Nézzünk most inkább egy olyan célcsoportot, amelyben a terméknek nem örülő egyedek találhatóak. Persze ők ilyen értelemben nem célcsoport, csak nem tudok szabadulni a szakmai zsargontól. Tudják, bejött egy ügyfél és össze-vissza lövöldözött egy fegyvernek látszó tárggyal, mondja a banki alkalmazott a bankrablásról. A szakzsargon nagy úr. Itt talán az ellencélcsoport kifejezéssel lehetne beilleszteni a rendszerbe ezt a fogalmat, amelynek képviselője jelen esetben egy rendkívül ellenszenvesre megformált anya, aki kárhozatja a terméket, mert az a fiából szexi férfit csinált.

De hát hogyan lehet egy kreatív ennyire hülye? Továbbá az egész csapat plusz megrendelő, hogy ezt elfogadták? Vagy mégis én vagyok hülye? Na nézzük. Tegyük fel, én egy fiatalember vagyok (hidd el, voltam én is, még emlékszem halványan), vadul csajozok, és mit utálok ezen korszakomban a legjobban? Nyilván, ha anyám „érdeklődik” a kapcsolatomról, vagy egyáltalán kimutatható a személye egy kilométer sugarú körön belül, amikor randizok. Tehát ha még a bowling lukból is ő folyik és ráadásul azon a repedt fazék hangján valami hülye nótát üvöltve szidja a dezodoromat, az maga a rémálom. És ez most valahogy bennem kellemes érzéseket kéne keltsen, hogy még több ilyen terméket vásároljak.

Jaj de buta vagy. Minek nézel te ilyen reklámokat, ha egy szót se értesz belőle? Minek okoskodsz, ha még távolról sem érted a koncepciót? Pedig majd kiszúrja a szemedet! Csak annyit mondok, elszakadás. Hát mi volt a te legnagyobb problémád kamaszkorodban? Igen, az elszakadás. Szüleid, különösen az anyád egyáltalán nem vették jó néven a te elszakadási kísérleteidet, emlékszel? Valahogy nem nézték jó szemmel a kimaradozásokat, a cigizést, a füvezést, a lányok futtatását, a drogdílerkedést, az autólopkodást, az embercsempészkedést, a bankrabláskodást, a bérgyilkoskodást, és a harmadik világháború kirobbantását. Emlékszel ugye? Nos akkor a te leghőbb vágyad az elszakadás volt. Elszakadás a szülőktől, a szülői háztól. Fogod már? Itt az anyád épp azon kesereg követve a bowling golyót, hogy elszakadtál tőle. Hát nem ezt akartad? És mi tette ezt számodra lehetővé? Na mi? Igen, igen, igen, a termék! Na ugye! De nehezen ment ez át neked. Meg nekem.

Tényleg nagyszerű koncepció. Bátor koncepció. Áldozatos koncepció. Mert feláldozza az alkotó az elsődleges kellemességi hatást a másodlagos kellemességi hatás oltárán, abban bízva, hogy az mélyebbre hatol. Bízik benned befogadóban, hogy nem azonnal hányod el magad a klip láttán, hanem visszagyűrve az ingert, teret engedsz lelkedben egy mélyebb mondanivaló okos kibontakozásának, egyszersmind a termék iránti vágy kibontakozásának is ugyanott. Érted már? Másodlagos kellemességi hatás. Van rá húsz másodperced, koncentrálj, nyisd meg a te lelkedet, engedd hatni a zsenialitást, engedd, hogy ne csak letűnt korok műalkotásait legyen képes befogadni az éned, hanem a kortárs alkotók mondanivalója is a szívedig hatolhassanak. De szép! Én tényleg irigylem azokat, akik erre képesek, mert övék a mennyek országa. Én pedig minden bizonnyal pokolra jutok. Ez van…

Egyébként itt látható még két példány a kampányból, élvezd, mert most már tudod, hogyan kell…

****

****

*******************************************************************************

Értékelés: 4,6/10 pont (ISTST szám)

A BRAND bevésése (Imprinting) – 4/10

A forgatókönyv és/vagy a történet (Script) – 3/10

Az igazság faktor és/vagy a valós érték (Truth) – 5/10

A látvány (Scene) – 6/10

A technika (Technology) – 5/10