baba reklám
*************************
baba kettő az egyben samponok – 30s +++ Értékelés: 4,4/10
A termék törődik velünk. Pontosabban az alkotóik. Az alkotók olyan termékkel szeretnének minket fogyasztókat megörvendeztetni, amely a javunkat szolgálja. Szóval első feladat, szinonimákat találni a termék jótékony hatásának kifejezésére. Ha ez megvan, akkor már csak valamilyen analógiát kell találni valamelyik szinonimára. És akkor arra már lehet ötletelni. Most például a törődés. Ki törődik még nagyon kivel? Meg úgy egyáltalán…
***************
***************
Hát igen, a lányos apák. Magam is az volnék, szívemig hatolt tehát ez a reklám. Minden lányos apa teljesen odavan a lányáért, a lányaiért, már ha többen vannak. Na jó, a fiát, vagy a fiait (ha többen vannak) sem utálja, de mégis valahogy máshogy rajong értük, tehát nem jobban, vagy kevésbé, hanem máshogy. Nem tudom, ez nem világos? Most mégis meddig magyarázgassam? Ezért hatolt a szívemig ez a reklám, és innentől kezdve egyszerűen nem tehetek mást, mint hogy ezzel a termékkel tömöm tele a lakásomat. Mondjuk én nem ezt használom a majdnem teljesen kopasz fejemre, és mondjuk a gyerekeim már rég nem élnek velem, de a jó reklámnak nem lehet ellenállni. Ja, és mondjuk én sosem voltam ilyen hülye, mint ez a fazon itt a reklámban, de akkor is.
Az mindig nagyon vicces, amikor valaki nagyon biztos abban, hogy valami nem úgy lesz, és de. Nem tudom, ez miért olyan vicces, ráadásu,l ha ilyet látunk a filmekben, akkor már biztosan tudjuk, hogy mégis úgy lesz, de akkor is röhögünk rajta. Persze ha jól meg van szerkesztve a műben ez az élet fintora hatás, akkor nem mondom, még én is elmosolyodom néha, de a reklámfilmekben tetszik tudni, erre nincs idő.
Itt például azt mondja a főhős, hogy ő sosem lesz olyan tipikus apuka, akinek az egész élete a gyerekei körül forog. És pontosan egy nehéz másodperc múlva már látjuk is, ahogy forog az élete a gyerekei körül. Itt tessék nevetni. Ahogy sorolja, mi mindent nem fog csinálni, úgy látjuk sorra rendre, ahogy csinálja.
Igenis büszkélkedik egy idegen néninek a buszmegállóban a baba fényképével, amely buszmegálló egyébként egy feltehetően középkori műemléképület előtt található. Vélhetően hetekig kereste a rendező a megfelelő helyszínt ehhez a snitthez, és amikor megpillantotta ezt a homlokzatot, jobbra a fenyőkkel, balra a lakóteleppel, úgy érezhette magát, mint Arkhimédész, amikor a kádból kiugorva azt kiabálta, heuréka, megtaláltam! Mert hogy rájött valami érettségi tételre, vagy mire. Ne vitatkozz velem Jocókám – mondta a segédrendezőnek – hát nem látod hogyan húz ívet ez a homlokzat a természet, és a mai világ elidegenedett magánvalósága között? Hát nem látod, hogy az ősi kövek, a maguk durva kidolgozottságukkal még utalnak a természet őserőinek szubsztanciális manifesztumára, és ugyanakkor kontrareflektálnak a lakótelepi tömegszállások gépi hiperdeterminációjának mértani absztrakciójára? De főnök itt nincs is buszmegálló. Ne basszál már Jocó, nehogy már ne tudjál odarakni egy olyan szart. Majd pont feltűnik valakinek abban a két másodpercben, hogy nem szabályos.
Erről már szóltunk másutt, a jó reklám olyan, mint a csipketerítő. Ha közelebbről megnézed, még jónéhány szépen horgolt csipkét fedezhetsz fel rajta. Itt ez a buszmegálló a csipke. Milyen befogadó vagy te, hogy nem vetted észre?
Igen, a törődés. A törődés, mint olyan. Szegény apuka nem tud leakadni a lányáról, és így a mégszegényebb barátai nélküle szomorkodnak a kocsmában, sóhajtoznak, igen, a férfitársadalom újabb erős bástyája dőlt le. Puha pöcs lett.
És itt az alkotók megkönyörülnek rajtunk férfiakon, vigaszt nyújtanak, hisz apaként is lehet bulizni, mondják, mert hát ja, az pont olyan, mint amikor a kocsmában marháskodtunk a srácokkal. Például mennyire bulis, ahogy fésülgeted a lányod haját éppen, miután megmostad a termékkel, és ő meg jól összekócolja direkt, buliból, és akkor ti jót nevettek, és te kezdheted elölről, és ez tök jó buli. Arról nem beszélve, hogy nyilván csak a termékkel lehet ilyen jól újból összekócolhatóvá tenni azt a szép hosszú hajat.
Jaj, most jövök rá te kis hamis. Ezt nem is a férfiaknak, sokkal inkább a nőknek szánjátok, mi? Az esendő, kenyérre kenhető, kocsmázást, haverokat feladó apuka. Ez aztán tetszik nektek, mi? Ezt nevezem bizalomépítésnek!
De lényeg, ami a lényeg, ez az apuka tele van törődéssel a gyermeke iránt. Amiképpen termékünk is, mert pont ez a szlogenünk, tetszik látni? Ugye milyen szépen hoztuk a feelinget? Ez olyannyira tele van törődéssel, hogy kettő van belőle az egyben. Mindjárt mondom, nézem a honlapot, igen, tisztít, hidratál és kondicionál. Ez a kettő van benne…
*******************************************************************************
Értékelés: 4,4/10 pont (ISTST szám)
A BRAND bevésése (Imprinting) – 3/10
A forgatókönyv és/vagy a történet (Script) – 4/10
Az igazság faktor és/vagy a valós érték (Truth) – 5/10
A látvány (Scene) – 5/10
A technika (Technology) – 5/10