Dréher reklám

*************************

 - sör különlegességek – 30s +++ Értékelés: 4,6/10

A kérdés az, voltaképp mennyire kell hogy köze legyen a látottaknak magához a termékhez? Vagy mennyire áttételesen, de mégis valamelyest? Végül is csak fantázia kérdése mekkora „áttételt” (metasztázis?) vagyunk még képesek a termékre vonatkoztatni. De a trend egyértelmű, az úgymond direkt termékismertetők kora lejárt. De az is lehet, a termékismertetőket direkt értelmezők kora járt le. Vagyis azoknak a kora, akiknek még ilyesmire volna igényük. Hogy mondjuk ez a sör azért jó, mert a legmodernebb 3D-s nyomtatóval gyártják, már hogy egy ilyen vicces képtelenséggel szórakoztassam önöket, amin sokat gondolkodtam, azért lett ilyen jó. Amiképp a mellékelt filmecske alkotói is ezt tették nyilván, de nem a viccesség volt itt azt hiszem a fő szempont, hanem hogy minden tökéletes legyen reklámpszichologice…

***************

***************

A fő szlogen, ami az egész kampányon átível, így hangzik:

„Annyi a világ, amennyit beletöltesz.”

Zseniális, ugye? Mert hogy a sört is töltjük ugyebár, és kis áthallással lehet érteni sör nélkül is, vagyis, amint az később kifejtésre kerül, a világba kvázi te is beletöltöd az egyéniségedet, az alkotó energiáidat, és más ilyesféle pozitív dolgaidat. Csakis az ilyen szlogeneknek van keletje egy mai modern reklámban, ami efféle kettős értelmezési lehetőségeknek is teret képes adni. Filozófiai tartalom, plusz termékre vonatkoztathatóság. Pontosabban a termék jellegére vonatkoztathatóság, mert ugyebár az adott termék specifikumairól a kor divatjának megfelelően nem mondunk semmit. Nem új vevőket akarunk szerezni, márkánknak már erős bástyája van a piacon, tehát mi csak emlékeztetünk, észbe juttatunk, igényt ébresztünk a már megszokott iránt, nézz már be a frigóba, jaj nehogy elfogyjak véletlenül! Aki pedig még sose látott ilyen sört, hát az most látva lássa milyen kultúrája van ennek a sörnek itten. Biztosan nem véletlenül. Nosza kóstold meg! És az alkotók szerint a reklám hatására igenis feltölti a készleteit, aki már hívő, és megkóstolja aki még nem. De a kostoló akkor már nem lesz egy objektív kostoló, de nem ám! Látván a termék körül tornyosuló rengeteg pozitív üzenetet, be fogja hazudni magának, neki ez bizony ízlik. Önszuggesztíve. Akar ő is a falkához tartozni. Ösztönileg. Ezt hívják reklámpszichológiának. Elnézést, én csak egy laikus vagyok, igen, ilyen primitív kép él bennem a reklámpszichológiáról, amiképp az orvostudományról, na meg a futballról is. Itt már mindenki ért mindenhez. Ilyen ország vagyunk.

Amikor elhangzik indításképpen a szlogen, egy söröspoharat látunk sörrel telítve. Te jó ég! Ennek a szerencsétlennek csak annyi a világ, amennyit a söröspoharába tölt? Nem lát azon túl? Ha csak félig tölti, akkor csak félvilága van? Egy alkoholista világszemlélete. Ezzel indítunk. Ráadásul őt ez még inspirálja is. Aztán kiderül, hogy nem. Ő egy rendes ember, úgy hívják, hogy Trellay Levente és a Telep bár társalapítója. És a továbbiak arról szólnak, miszerint ő egy nagyon különleges ember, abszolút különbözik másoktól, például tőled, mert ami neked kacat, az neki kincs, ami neked fura, az neki eredeti, ami neked zaj, az neki zene, és az élet akkor lesz teljesebb, ha mi is hozzáadunk valamit. Én mondjuk úgy éreztem, nekem ez nem fog menni, mert én is a másokhoz tartozom, mivel én nem vagyok ő, csak olyan szeretnék lenni. Bár lehet ez is a cél, és ha sikerül, akkor én ezzel tettem valamit hozzá a világhoz, hogy például már nem vagyok mások, hanem ő.

Látjuk aztán ezt a Telepi bárt (haveromnak tetszik, majd megyek én is – ez itt a reklám helye), ahogy ott ül benne Trellay Levente és mosolyog, mert mind ebben része volt, mert úgy látta a világot, ahogy mások nem, és így tudta ezt a bárt a világba beletölteni. Természetesen mindenhonnan a vonatkozó márka folyik, hogy érezd, valahogy, valamiért ennek a márkának köze van ehhez a máshogy látáshoz, és nem csak azért, mert alkohol van benne. Ez a márka egyszerűen ott van, ahol mindenféle nagyszerűségek történnek. Jelen van. Érted? Jelen van az életedben. Jelenlét. Márka jelenlét. (Biztos van erre egy szakszó) Szerintem mire a végére érünk, mindketten szakképzett reklámpszichológusok leszünk.

Egyébként igazságtalan vagyok. Mert igenis van egy olyan szpotjuk is, ahol kifejezetten a termék különleges tulajdonságaira hívják fel a figyelmet. Ez az:

Persze itt is a különleges emberünk issza a vonatkozót, és invitál minket egy nagyon izgalmas felfedezésre, ahol felfedezhetjük a pale ale ízét.

Tényleg nem tudom, miért ciki nekem ez a reklám. Azt hiszem el fogok menni egy reklámpszichológushoz analízisbe…

*******************************************************************************

Értékelés: 4,6/10 pont (ISTST szám)

A BRAND bevésése (Imprinting) – 4/10

A forgatókönyv és/vagy a történet (Script) – 4/10

Az igazság faktor és/vagy a valós érték (Truth) – 5/10

A látvány (Scene) – 5/10

A technika (Technology) – 5/10