Lidl reklám
*************************
– ruházati cikkek – 30s +++ Értékelés: 4,2/10
Célcsoportot megfogalmazni egy reklámfilmben nem könnyű. Szépen végig kell gondolni minden apró mozzanatot, nehogy az addig nagy gonddal felépített bizalom kártyavárként omoljon össze valami meggondolatlan tizedmásodperc miatt. Na persze, ha ez így menne, soha senki nem tudna bevételnövelő hatást elérni ezzel a terméknépszerűsítő műfajjal. Egészen biztosan minden reklámban van néhány bizalomromboló tizedmásodperc, de szerencsére a kedves befogadó nem igazán érzékeny a tizedmásodpercekre. Csak én. Ezért nem hatnak rám a reklámok. Szerintem…
***************
***************
Kezdjük azzal, nem igazán menő a parizer mellől ruhát vásárolni. Vagyis ott, ahol a parizer egy légtérben van az alsónadrággal. Én is mindig álruhában vásárolok az ilyen helyeken ruhát, nehogy felismerjenek, ha netán összefutnék egy gazdag ismerősömmel a parizer pultnál. Ja, ott már levehetem az álruhámat, illetve nem ott, hanem a próbafülkében, de onnan meg nem léphetek ki a rendes ruhámban, mert mi van, ha éppen akkor lát meg a gazdag ismerősöm, vagyis… na jó hagyjuk ezt az álruha vonalat. (Logikai feladat: hogyan vettem meg itt az álruhát?)
Persze az avatatlan szem nem ismeri fel, épp ez a női hosszított top (bármit is jelentsen… nekem legalábbis) nem egy méregdrága belvárosi márkás butikból származik, vagyis lehet hazudni a társaságban, de igen, onnan származik. Engem például azonnal át lehet verni, és kiváltani belőlem az irigységet, mi a francból telik ezeknek erre. Ilyenkor úgy védekezem, hogy nem hiszem el. Magamból indulok ki.
Na tehát valahogy ügyesen kell a célcsoport megfogalmazással bánni, nehogy a ciki itt vásárolni érzést erősítsük. Mondjuk a kevésbé jól eleresztett célcsoport, ciki, nem ciki mindenképpen itt, vagy ehhez hasonló helyeken fog vásárolni különösebb meggyőzés nélkül. Itt tényleg csak az a feladat, ne a hasonló helyeken vásároljanak, hanem éppen itt. Hacsak nem rontja le bizalmuk szintjét az a retro oldtimer kabrió, ami nekik nincs, csak ezeknek a gazdag fiataloknak, és ezen nemtetszés miatti rossz szájíz hajtja el majd őket egy másik hasonló helyre. De, mint azt már említettük, általában nem érzékeny a befogadó a tized-, mi több az egész másodperces bizalomrombolásra se nagyon. A kérdés mármost csak az, hogyan csábítsuk ide azokat a tehetősebb embereket, akiknek van pénze például ilyen retro oldtimer kabrióra.
Mindenekelőtt ne töltsük a teljes reklámidőt a parizer mellett, kicsit beszéljünk másról. Például, hogy miért szeretjük a nyarat. A felhőtlen pillanatokért, az örömteli élményekért, és a stílusos könnyedségért. Mert hogy ezek az attribútumok télen nem fordulhatnak elő bizonyára. Hát volt neked egyetlen felhőtlen pillanatod is a télen? Akár egy darab örömteli élményed? És végig stílustalanul nehézkes voltál, ugye emlékszel? Valahogy így. Mutassunk tehát kedves fiatalokat, és beszéljünk marhaságokat. Továbbá mindenünk a nyár, mindenünk a divat. És valóban, én bizony nem tudnám megállapítani, honnan az a dögös hosszított top azon a dögös csajon. Mondjuk nem is érdekel, de ez magánügy. De az biztos, én is adnék 1444 forintot azért a könnyű női nyári ruháért, még viselném is. Ennyi pénzért a kutyának is megéri. A turkálóban nem túrsz olcsóbban. A belvárosban pont a százszorosát kérnék érte.
Szóval valahogy így képzelem a célcsoport megfogalmazást. Ha fiatal vagy, könnyed és nyári meg minden, akkor gazdag lévén tök poén ilyen olcsón ilyen viszonylag jól kinéző ruhákat venni, és az sem baj, ha cserébe nem valami tartósak, szinte csak egyszerhasználatosak, mert olyan olcsó. Ha nem vagy gazdag fiatal, akkor lám, egy ilyen gazdagabb környezetből sem rí ki, hát veszek én ilyet nyugodtan. Ha se nem vagy gazdag, se nem vagy fiatal, akkor amellett, hogy jobb, ha elásod magad, lám, egy ilyen gazdagabb és fiatalabb környezetből sem rí ki, hát veszek én ilyet nyugodtan, és nem fognak kinézni egy ilyen gazdagabb és fiatalabb környezetből sem.
Bocsánat, elképzelhető, nem pont így zajlott a célcsoportmegfogalmazás úgyis mint koncepció, de hát egy botcsinálta reklámbloggertől, aki innen a parizer mellől jön, jobb nem igen várható…
*******************************************************************************
Értékelés: 4,2/10 pont (ISTST szám)
A BRAND bevésése (Imprinting) – 4/10
A forgatókönyv és/vagy a történet (Script) – 3/10
Az igazság faktor és/vagy a valós érték (Truth) – 5/10
A látvány (Scene) – 5/10
A technika (Technology) – 4/10