Ariel reklám
*************************
Ariel Professional Whitener – 30s +++ Értékelés: 4,4/10
Egyszer volt, hol nem volt, volt egy különleges szálloda. Volt. Van. Ez a szálloda, amelynek nem mondom ki a nevét, mert ez itt nem a reklám helye, hanem inkább ez itt a reklám helytelenítésének a helye, szóval ez a szálloda arról híres, hogy náluk minden szobának története van. Nyilván egy olyan régi szállodáról beszélünk, amelyiknek már minden szobájában történt valami. Például, szinte már mindegyikben aludt valaki, vagy más ilyesmi.
***************
***************
De ne komolytalankodjunk, hanem hallgassuk tovább áhítattal e csodás történetet. Mert tessék elképzelni, hogy ennek megfelelően a 64-es szobának is van. Története. Mert ha ezek a szobák mesélni tudnának, akkor mindegyik legalább olyan izgalmas történettel rukkolhatna elő, mint a 64-es. Hogy mi is ez az izgalmas történet? Jól kapaszkodj meg olvasó, és kövess!
A szereplők: Egy darab 6-szor mosott családi 100% pamutfátyol, nem túl fehér, de annál értékesebb, egy darab menyasszony és annak egy darab rúzsa, és egy darab rúzsfolt, ami mindent elronthatott volna. Nem tudom felfogtad-e, hogy ha pont ezeket a szereplőket egy térbe zárjuk, akkor a drámai feszültség szinte az egekbe tör. Mert a tragédiák rendszerint úgy mélyülnek el, hogy a főhőst úgymond multitrauma éri, vagyis esetünkben például a szegény fátyol nem elég, hogy nem túl fehér és már hatszor el kellett szenvednie a mosatás kínját, hanem mindennek a tetejében még a menyasszony rúzsa is ellene fordul.
Na de a drámai csúcsponton mindig történik valami, ami ezt a drámai gordiuszi csomót oldani szokja. Szokolja. Szokítolja. Valami, ami mintegy isteni beavatkozásszerűen, azaz mintegy deus ex machina (google) szétvágja ezt a gubancot, és vagy békés úton, vagy a halál nem kevésbé békés eszközével kioltja azt. A csomót. Kioltja. Jól van, na. Akkor kettévágja. De ne is fecsegjünk itt össze-vissza, hanem nézzük meg, esetünkben konkrétan mi is történik a dráma főszereplőivel. Az történik, hogy mint ahogy azt a szállodaigazgató szerű fazon elmeséli, egyszerűen se szó, se beszéd, illetve nyilván ezek voltak, mert különben nem jöhetett volna létre a most leírt esemény, szóval semmi tökölés, hanem ripsz-ropsz és egyszer csak, képzeljétek gyerekek, ekkor profihoz fordultak. A profi pedig, akinek csak a kezét látjuk, odalépett egy kódtáblához, odalépett egy mosógép vezérlőpaneljéhez, odalépett egy különleges, fényárban úszó szekrény kódzáras ajtajához (nem kívánt törlendő), megnyomta az ing piktogrammal jelzett gombot, és a következő pillanatban, már hozzá is lehetett férni a csodálatos problémamegoldó termékhez. Mert tudvalevő, hogy eme csodálatos termék új (mindig új, sosem régi, a régi az meg mindig szar, csak akkor nem volt az, amikor az volt új, de akkor persze mindent vitt, és mindent megoldott, de most az új letaszította a trónjáról, zárójel bezárva… ja ezt itt nem kell leírni hanem csak), tehát mert tudvalevő, hogy eme csodálatos termék új fehérítő variánsa nagyszerű a folteltávolításban, és fehér ruháit ragyogóvá varázsolja. És így válik aztán történetünkben mégis tökéletessé a nap egy tökéletes pár számára.
Tehát még egyszer. Az esküvő majdnem kútba esett, mert csak az utolsó pillanatban került elő a régi családi fátyol, ami valamiért nagyon szürke volt, pedig már pont ezer éve abban esküszik a család apraja, nagyja. Ráadásul a menyasszony összerúzsozza. De van megoldás, pontosabban ma már van megoldás, amiképp régen még nem volt, különben nem lenne szürke a fátyol, tehát a megoldás ez a termék, amivel gyorsan, immáron hetedszer is ki lehetett mosni a szegény fátyolt. De ez a mosás abban különbözött az összes előzőtől, hogy végre megtörte az ősi átkot, és a szer a fátyolt ragyogóvá varázsolta. Ünnepelj világ!
Megint bezsongtál? Itt egyszerűen csak arról volna szó, hogy ez a termék olyan baromi jól piszkosul el tudja távolítani… bocsánat, természetesen nem piszkosul, hanem tisztosul (na most már…) el tudja távolítani a foltot, hogy olyan félig viccesen nyugodtan nevezhetjük a folteltávolítás szakértőjének. És azért van olyan szekrényben, mert ez egy képi sztereotípia a mindenféle akciófilmekből, hogy a nagyon értékes, vagy veszélyes ellopandó anyag ilyen szigorúan őrzendő fényességes üvegszekrényekben vannak. Érted? Képi humoros túlzás, kicsit túlhangsúlyozandó a termék nagyszerűségét a reklámkészítés szabályai szerint. És ugyanezért ilyen blőd a történet is. Tudod?
Igen. Kösz. De vajon miért is nem szeretem én a reklámokat?
*******************************************************************************
Értékelés: 4,4/10 pont (ISTST szám)
A BRAND bevésése (Imprinting) – 4/10
A forgatókönyv és/vagy a történet (Script) – 3/10
Az igazság faktor és/vagy a valós érték (Truth) – 5/10
A látvány (Scene) – 5/10
A technika (Technology) – 5/10
{mxc}