Burger King reklám
*************************
Burger King King Cuccok - 20s +++ Értékelés: 6,0/10
Az itt a baj, hogy én szeretem az ilyen úgynevezett junk food (hulladék) jellegű kajákat is. Nagyon szégyellem, de így van. Meg is tiltották nekem értelmesebb családtagjaim, hogy ilyen helyre betegyem a lábam. Most kérdezed, és ha nem árulod el, hogy ott voltál? Az a baj, ha keményen rákérdeznek, én elárulom. Úgyhogy megpróbálok tényleg nem odamenni. Pedig most lám, milyen olcsó.
***************
***************
Egyébként nem is. Mindenütt körülbelül ennyibe kerül egy alaphamburger. Esetleg sajtburgernél van 10-20 forint ingadozás. Na de itt kettőt adnak kettő áráért! Illetve lehet, a régebbi Burger King árakhoz képest talán ebben az akcióban tényleg olcsóbbak, mintegy lezuhannak a McDonalds árszintre. Mit tudom én. Amikor ugyanis beszabadulok egyikbe-másikba, pénz nem számít. Fogalmam sincs, külön-külön az egyes tételek mennyibe kerülnek. Egyszerűen veszek egy olyan nagyon emeleteset, két alacsonyabbat, egy kazal sült krumplit, hagymakarikát, salátát, fagyit, pitét, shake-et, egy liter üdítőt, oszt jó napot. Oszt rosszul leszek. Jaj kislányom, dehogy most, tudod, ez három évvel ezelőtt volt, amikor összevesztünk anyáddal, és én lementem a sarki valamelyikbe, és az asztal alá ettem magam. Annyival jobb mint a kocsma, hogy utána legalább vezethetek.
Na ezért nem elképzelhető, hogy a filmben látható jóemberhez hasonló reakciót váltson ki belőlem valamiféle hamburgeres ármozgás. De hát természetesen nem lehet mindenki olyan dúsgazdag, mint én, mások valószínűleg lényegesen árérzékenyebbek.
Egy geg van ebben a jelentben. Egy poén. Épp az árérzékenység eltúlzásával kívánja érzékeltetni az alkotó, hogy azért tessék elgondolkodni, nem mindegy az a néhány forint sem. Itt a jóember például azt hiszi, váratlanul szinte ingyen jutott birtokába valami különösen nagy értékűnek, ami számára csaknem hihetetlen. Hihetetlen szerencse. És mielőtt szerinte az alkalmazottak észbe kapnának, és elszednék tőle a kincset, azonnal hanyatt-homlok menekülni kezd. Olyan gengszter filmes módra. Kiveri egy nő kezéből a kaját, és mivel a kijárat blokkoltnak tűnik, hát az asztalokon átugrálva az üvegablakon keresztül ugrik az utcára, majd beleveti magát szintén az ablakot használva az autójába, és lázasan sürgeti a volánnál ülő feleségét (barátnőjét) az indulásra. Az meg ahelyett, hogy csikorgó kerekekkel indítana, csak ránéz körmét reszelgetve a boldogtalan férfiúra, és csak annyit mond: Béla! Olyan Béla már megint túlspiláztad hangsúllyal. Ezek szerint Bélával ez nem először fordul elő. Vagyis Béla őrült. De voltaképp ez is beleillik a geg-be. Tessék elképzelni, olyan nagymértékű árcsökkentést hajtottunk végre, hogy komolyan számolnunk kell annak gyengébb idegzetű vásárlóinkra gyakorolt megrendítő hatásával. Persze nem állíthat a King minden árcsökkentés mellé egy pszichológust ugyebár.
Szóval nem bánom, annak ellenére, hogy nekem egy arcizmom sem rezdült, továbbá, hogy természetesen nem ilyen nagy léptékű az az árcsökkentés, lényegesen jobbnak tartom ezt a reklámot, mint például a múltkor kritizált Ernős verziót. Bár azon jobban lehetett viccelődni is. És mivel ennélfogva ezen kritikám nem sikerült valami viccesre, hát kompenzációképpen mondok egy viccet.
Mórickáéknál bány van vacsorára. Édesanyja már hozza is a nagy gőzölgő tálat tele finom bánnyal. Móricka nem bírja tovább, hirtelen odanyúl, és kikapja a legszebbiket. Mire édesanyja rászól: nana Móricka, az a Tata bánya. Érted ugye? Tatabánya.
És van ugyanez mizs-zsel is. Nem, nem Tatamizse. (A Lajosé a mizs. Hogy tudj aludni.)
Na, felvesztek kreatívnak?
*******************************************************************************
Értékelés: 6,0/10 pont (ISTCT szám)
A BRAND bevésése (Imprinting) - 5/10
A forgatókönyv és/vagy a történet (Script) - 7/10
Az igazság faktor és/vagy a valós érték (Truth) - 5/10
A látvány (Scene) - 7/10
A technika (Technology) - 6/10
{mxc}