MEDVE sajt reklám
*************************
MEDVE sajt ömlesztett sajt – 30s +++ Értékelés: 4,0/10
Ha jól emlékszem, már kétszer is rugóztam ezen kerek termék reklámjain, de mivel csak a termék azonos, a reklámja nem, így hát megint új alapanyaggal tud szolgálni. Ez a reklám a reklámok azon nagy családjába tartozik, amely megpróbálja valamilyen mély, meleg emberi érzés hangulatát felidézni, és ha ez a hangulat már mintegy beborítja a kedves befogadót, akkor igyekszik a hírbe hozandó terméket e boríték alá beszuszakolni. Hátha beleolvad maga a termék is abba a mély meleg emberibe, mintegy örökre beleszervülve, és egyúttal nélkülözhetetlenné válva.
***************
***************
A lánynak az anyjával, a fiúnak az apjával vannak közös titkai. Ez a világ rendje. Meg hogy kicsi cinkosságok, kópéságok, kis közös összeesküvések fűszerezik ezeket a titkokat, és persze leginkább a másik tábor az, akikre mindez vonatkozik. A másik tábor, anya, lánytestvér nem szeretik, ha ezt, vagy azt csináljuk mi, apa, fiútestvér, de mi azért is csináljuk, ez a mi közös titkunk, mert nem mondjuk meg. Persze ezek nem nagy dolgok, és nem nagy gyerekek, mosolyogni való titkok, de közben csak úgy hullámzik körülöttünk a szeretet tengere, hogy szinte belefulladunk. Ott a gyomrunk körül az a meleg érzés, és bizony egy-egy könnycseppet is el-el morzsolunk a meghatottság, az öröm, a boldogság, az idill, a gondtalanság, a miegymás és izé átempatizálásakor. (ezt a fogalmat és meghatározását vizsgán kérdezem)
Na de nem ám kezdőknek való egy ilyen hangulat felépítése. Ugye alapból a terméknek semmi köze az ilyesféle hangulatokhoz, mi több, az ilyesféle hangulatokhoz általában semmiféle terméknek nincs köze, kivéve talán a drogot és az alkoholt, úgyhogy hacsak nem ezen utóbbiak reklámozásáról volna szó, akkor bizony összetett feladat elé nézünk. Tehát apa és fia, a két szövetséges, a két elválaszthatatlan jóbarát, a két férfi, a két erős ember, a két családfenntartó, a két isten, a két szuperlatívusz, a két sztereotípia, a két… nem kell több, szerintem értik. Ok, azóval a két bicikli. A nagy és a kisebb. Apa és fia. A két… ne… Ezekkel kezdi az építkezést az alkotó. Másfél másodperc, nem kevés. Tán észre se veszi a kedves potenciális, de máris megkezdődött a feeling felépítése. Aztán végig söpör tekintetünk a hűtőajtón, és odamágnesezve egy kép, apa és fia, a két… jól van tudom… igen, a közös élmény, egy tipikus pillanat, nyilván sok az ilyen közös együttlét, a közös élmény, az anya sehol, biztos ő készítette a fotót. És hoppá! Hát nem ott van a termék brand-je is a hűtőn! Lassan, lopakodva húzza be a zseniális kreatív a terméket a nagy szeretet erőtérbe, jól van Gézukám, rád fogjuk építeni majd a gerilla marketing osztályunkat.
A fiúgyermek narrálja a történetet, így építi a feelinget. A mi kis világunk. Ezt mondja a gyerek. Tudja így kívülről látni és értelmezni ezeket a kapcsolatokat. Ez egy koraérett gyerek, így a kamaszkor elején. Eltávolodik, és ránéz. Jó, semmi baj, elképzelhető, és is ilyen okos voltam ebben a korban, azóta csak rosszabb, szóval ok, menjünk tovább, de azért valahogy nem az igazi. Mert nem mond ilyet egy ilyen korú gyerek és kész. Na mindegy most már.
Jaj! Most veszem észre, a logó nem a hűtőajtón tűnik fel először, hanem szinte a kezdetektől fogva ott virít a bal alsó sarokban. Nahát milyen figyelmetlen vagyok! Remélem a célcsoport figyelmesebb, és ennélfogva sokkal hamarabb gerjed bennük a termék iránti melegség a gyomor körül, meg a könnycseppek.
Csupa titok az ő világuk, ami összeköti őket. A szövetség. Ősi evolúciós ösztönök antropomorfizált változatának életben tartó ereje. Na ezt most nem fogom megmagyarázni, tessék kutatni engem a könyvtárban. Minden polcon én vagyok, könnyű megtalálni. Na de a titkok, a titkokról előttünk legalábbis fellebben a fátyol. Például anyu nem tudja meg, ha egyszer későn fekszem le, mert mint az jól látható, apuval medvesajtban kártyázok. És a képekből kiderül, nyilvánvalóan valahol a sarkkörön túl laknak, hisz este is világos van, anyu pedig kicsit olyan figyelmetlenke, amikor nem veszi észre a lefekvés után a nappaliban kártyázó férfiakat. Persze lehet, van egy hosszabb változat is, ahol ezek helyre vannak téve, de én ezt látom, hadd cikizzem már akkor ezt, na.
A szöveg szerint anyu azt sem tudja meg, hogy mindig van miért játszani. Ezt mondjuk nem tudom értelmezni, miért ne tudhatná meg, hogy van miért játszani, például medvesajtért, mégis jobb, mintha pénzért, nem? És az is egy közös titok, hogy apu azt hiszi, csak azért nyerek, mert hagyja. Na most a ha tényleg hagyja, akkor tényleg azért nyer, hiába hiszi azt, hogy azért nyer, mert az apja azt hiszi, hogy hagyja nyerni, de hiába hagyja, valójában nem tudja hagyni, csak hiszi, hogy hagyja, tehát a fiú úgy nyer, hogy az apja a saját tudtán kívül nem hagyja, tiszta erővel nyerésre hajt, csak azt hiszi, hogy hagyja, tehát a srác tényleg csalásmentesen, jogosan győzedelmeskedik a valóban gyengébben játszó apja ellen, aki azt hiszi, hogy azért játszik gyengébben, mint a fia, mert direkt hagyja, de ez nem igaz, mert nem tudja direkt hagyni, egyszerűen képtelen rá, de mivel ez hülyeség, a gyerek téved, és az apja tényleg hagyja, de jól van ez így, nem?
Azonban a fenti logikai fésületlenségek az egyszeri befogadót nem érdeklik, neki átmegy az üzenet, megfogja a mély, apa-fiú és a medvesajt háromszög által kifeszített szeretet mező, örökre csapdába esik, és függővé válik ettől a lukacsos sajtból készített lukacstalan sajttól. Mert ő lány, de szeretné az anyjával ugyanezt az érzést átélni. Köszönjük kedves termék, hogy ezt lehetővé teszed…
*******************************************************************************
Értékelés: 4,0/10 pont (ISTST szám)
A BRAND bevésése (Imprinting) – 3/10
A forgatókönyv és/vagy a történet (Script) – 2/10
Az igazság faktor és/vagy a valós érték (Truth) – 5/10
A látvány (Scene) – 5/10
A technika (Technology) – 5/10