Magyar
3.8 1 1 1 1 1 Értékeld az írást! 3.80 (5 Szavazat)

Wick reklám

*************************

Wick TriActin citrom ízű por belsőleges oldathoz – 30s +++ Értékelés: 5,0/10

A nő szerepének megközelítése a reklámokban kényes kérdés, hisz egyrészt sztereotipnak kell lennie a tömeghatás elérése érdekében, másrészt nem szabad sztereotipnak lennie, nehogy megsértsük vele a nők emberi méltóságát, vagyishogy ne tüntessük fel őket úgy, mint csupán a férfiak egyféle hátországát, mint akik tulajdonképpen eleve erre rendeltettek. Szegény kreatívok e két szempont Szküllája és Kharübdisze közt kell hogy vergődjenek, ha érted, mire gondolok…

***************

***************

A gyenge férfi, az erős nő. Ugyan hová is lennénk nélkületek, ti erős nők! Ez a sztereotípia úgy gondolja, hogy ezzel a fajta benyalással a nőknek (most nem úgy te mocsadék fantáziájú) enyhíthető a mögöttes tartalom, vagyis a nők helyének korántsem vezető, irányító, hanem inkább támogató, mintegy infrastruktúrális megjelölése. Vagy kijelölése. Odahelyezése. Értelmezése. Mindegy. Tudod, amikor a vezérigazgató barátságosan ráteszi kezét Róza néni, a takarítónő vállára, és mosolyogva mondja a tárgyalópartnernek: tudja, Róza néni nélkül már rég összeomlott volna a cég, ha ő nem lenne… stb. És akkor a tárgyalópartner tudja. És mosolyog. És kellemes érzés járja át a lelkét, hogy ő most éppen nem diszkriminált egy jó nagyot, hanem lám, éppen emberszámba vett valakit. Hozzám is jár havonta egyszer egy hölgy takarítani. Én is mindig megkérdezem, hogy van a család, meg ilyesmi, szóval abszolút emberszámba veszem… miután másfélszeresére emelte az árat.

Na szóval ezen reklámfilmünk is ilyen nőknek benyalós (ezt egyszer már megbeszéltük) sztereotípiára épül, és egy nagyon ötletes képi megoldással jelzi, mennyire elanyátlanodunk mi, gyenge férfiak, amikor valami testi, lelki bajunk van. Vagyishogy nekünk, gyenge férfiaknak, ha testi bajunk van, mindjárt lelki is lesz. Minden szempontból gyerekesen kezdünk el viselkedni. És tessék nézni a zseniális ötletet, egy gyerektestű, de felnőtt fejű gyerekbácsi ül és nyűgösködik a reggelizőasztalnál. Még kisebb is, mint a másik két gyerek, vagyis mint a saját gyerekei. Nagyon vicces, azonnal jegyezzük meg. Ötletes is. Hűen szolgálja a sztereotípiát.

Ha apa megfázik, gyerekesen viselkedik. – halljuk a kedves fiatal feleség belső monológját. Az arckifejezése pedig elmeséli nekünk a sztereotípia másik oldalát, vagyishogy igen, így szeretjük a mi férfijainkat, kicsit az anyjuk is vagyunk nekik voltaképp, szóval szeretjük ezt a mi sors által ránk osztott nélkülözhetetlen hátország szerepünket, így van ez jól. Most is adunk csak neki ebből a termékből, és lám, megint a régi önmaga. Azaz hogy… na itt egy kicsit elbizonytalanodtam. Addig rendben van, hogy megíván a terméket, apuka teste megint az eredeti méretet veszi fel, de a lelke – úgy tűnik – továbbra is gyerek marad, hisz anyuka távoztával ő, az erős, illetve gyenge férfi a gyermekszobában játszik önfeledten a gyerekeivel, és nem megy sehová dolgozni. Wick – légy újra önmagad. Ezt mondja a szlogen. Akkor ez a bácsi továbbra is gyerek marad, kéremszépen? Hát nyilván beteg még, ezért otthon marad a gyerekekkel, akik nyilván szintén betegek, ezért nem mennek iskolába, óvodába, vagy nyári szünet van, de az apuka beteg, így most nem kell elvinni a gyerekeket a nagyihoz, de ha most a gyerekek egészségesek, csak nyári szünet van, akkor majd jól megfertőzi őket az apuka. Nem? Vagy vasárnap van, és az anyuka csak vásárolni megy, nem dolgozni, lásd sztereotípia, és mert most már megint lehet vasárnap vásárolni, de lehet, hogy szombat van, amikor mindig lehetett vásárolni, és csak addig lesz az apuka egyedül a gyerekekkel, és ezért nem ment be dolgozni, mert különben bemehetett volna, hisz a termék szinte azonnal helyreállította eredeti apuka méretét, és így már nem fogják kiröhögni a kollégák, hogy milyen pici. Jaj, most értettem meg, mint mond a szépasszony távozáskor tulajdonképpen a gyereknek, hogy vigyázz apádra, vagyis viccesen még mindig gyerekként kezeli anyaszerepből, mert annyira leragadtunk a sztereotípiánál, hogy még a termék sem tudott férfit faragni ebből a férfiből, ami egy kicsit bizalomromboló, szóval erre nem gondoltak a kedves kreatívok. Íme a hiba. Most tetten értem. Hogy a kedves befogadó minden bizonnyal nem fog eljutni ilyen értelmezési mélységekig? Na de kérem! Én is befogadó vagyok, mégis eljutottam! Az orrom van bedugulva, nem az agyam! Attól még, hogy kicsit meg vagyok fázva tudok felnőttfejjel gondolkodni! Te jó ég! Most látom, valahogy a székemről nem ér le a lábam a földig…

*******************************************************************************

Értékelés: 5,0/10 pont (ISTST szám)

A BRAND bevésése (Imprinting) – 4/10

A forgatókönyv és/vagy a történet (Script) – 4/10

Az igazság faktor és/vagy a valós érték (Truth) – 6/10

A látvány (Scene) – 6/10

A technika (Technology) – 5/10

Ki van itt?

Oldalainkat 54 vendég és 0 tag böngészi

Utolsó hozzászólások

Legutóbb olvasottak

Olvasottsági sorrend az elmúlt félévben

Olvasottsági sorrend 2008 február 9 óta

És még ezek is:

Forgalom

2.png5.png2.png5.png3.png9.png
Ma113
Tegnap453
Ezen a héten1130
Ebben a hónapban9072
2014.10.25 óta252539

Látogató infó

  • IP: 54.198.54.142
  • Böngésző: Unknown
  • Verzió:
  • Operációs rendszer: Unknown

Itt és most

2
Online

2017. szeptember 20. szerda, 05:49

És még ezek is: