Bonux reklám
*************************
Bonux mosópor ? 30s +++ Értékelés: 4,4/10
Azon gondolkodtam, minek újból és újból kritikát írni teljesen hasonló reklámokról. Végül arra jutottam, hogy azért, mert fogalmam sincs miért. Mert ott van. Valami ilyesmit válaszolt a hegymászó is, amikor megkérdezték tőle, miért akarja megmászni azt az irdatlan nagy hegyet. Mert ott van. Kihívás tetszik tudni. És ugyanúgy nincs semmi értelme. De olyan aranyos a drága művészúr benne! Muszáj beszélni róla!
***************
***************
Szóval ehhez a mosóporhoz már hozzá van rendelve ez a művészúr, mint ahogy azt már . Szerintem tök vicces. Mint ahogy a sztori is az. Ugye a mosópor reklámok klasszikus alapvonala, hogy valamiképpen összekoszolódik valami. És akkor az nagy baj, mert az a valami, az valami nagyon valami, és ezért nagyon gáz, hogy összekoszolódott, és azért gáz, hogy összekoszolódott az a valami, mert lapzártáig nem volt az az isten, aki helyre tudta volna állítani az eredeti állapotot. De természetesen a mi porunk az isteni. Ezek tehát az úgynevezett megejtő foltejtő történetek.
Itt például az a sztori, hogy a művészúr a barátaival valami focit szándékoznak nézni, és ehhez odakészítenek maguknak egy hatalmas tál rántott csirkét. Pontosabban a művészúr készíti oda, elvéve a tálat egy asztalról, amelyen mindenféle zacskók vannak, meg az asszony, meg egy hatalmas doboz vonatkozó mosópor, hogy jól látsszon. Egyébként a brand állandóan látszik nagyon helyesen, hol a képernyő sarkában, hol pedig lassan beúszik a kép előterébe véletlenül, mert pont innen, az asztaltól fényképezzük a tévé előtt történő eseményeket. Mert események aztán vannak. Nem is akármilyenek. Egy nagyon nagyon jó kis geg következik, amelynek során természetesen össze fog piszkolódni valami nagyon valami. És igen, a három barát éppen megragad egy-egy rántott csirke darabot, amikor gól történik. És jő a gólöröm. Felugrálnak, hadonásznak. Közben jól látható, hogy a művészúron egy focimez feszül, vagyis képes a fazon beöltözni a focinézéshez. Persze biztos szép emlék, egy focistától, vagy a csapattól kapta tiszteletük jeléül, vagy valami hasonló dolog teszi ezt a ruhadarabot valami nagyon valamivé. És bekövetkezik a tragédia. Bekövetkezik a foltejtés. Nem történik pedig semmi más, mint amit mindannyian tenni szoktunk gólörömünkben, amikor együtt nézzük a haverokkal a meccset. Ilyenkor felugrálunk, és nyitott tenyérrel jól mellbe vágjuk a mellettünk állót. Természetes mozdulat, nehéz nem megcsinálni. Itt is ez történik, igen ám, de zsíros, rántott csirkés kézzel. Tehát rácsattan a zsíros nyitott tenyér a művészúr szép fehér, és szép emlékű mezére, amitől azon azonnal egy tenyérformájú zsírfolt áll elő. Kétségbe is esik a jó művészúr, és azt mondja, hogy jaj ne, pedig eredeti. Siet is rögvest az asszonyhoz, aki az asztal mögött áll, előtte a vonatkozó hatalmas doboz mosópor, mellette ugyanezen cég híres mosogatószerének flakonja. Vélhetőleg azért áll ott az asszony ezekkel a szerekkel készenlétben, mert egyféle ügyeletet tart a focinéző férfiak mellett, hiszen ilyenkor bármi megtörténhet, mint ahogy meg is történik. Persze az sem utolsó szempont, hogy így két termék hirdetődik egy csapásra, mert az érkező művészúr azonnal ki is mondja a mosogatószer nevét, azt hívén, hogy az lesz majd a megoldás. De az okos asszony rövid termékismertetőjében elmagyarázza, hogy ugyan ide nem mosogatószer kell, hanem mosószer, de az épp úgy eltávolítja a zsíros foltokat a ruháról, mint nevezett mosogatószer a zsírt a tányérokról. Ezen analógia segítségével még a gyengébb felfogóképességgel rendelkező befogadó is megértheti, miért hihető, hogy egy mosószer zsírfoltot is képes eltávolítani. Okos nem? – kérdezi elégedetten a hölgy, kellő jelentőséget adva így a demonstráció súlyának, amelyben a feltárt megoldás egyszerűségében rejlő nagyszerűsége valóban mélységesen lenyűgözi a művészurat, aki erre még álmában sem gondolt volna. És érti, és mondja is, hogy egy nulla a Bonux javára. Mert hogy a focira jár az agya, és mindent csak azon keresztül képes könnyebben megérteni. És ez így nagyon vicces is egyben.
Ja és a záró poén. Ne hagyd ki. Nagyon jó. A művészúr magához illeszti a már kimosott mezt, és azt mondja, zsírmentes. Mire jő az asszony, megpaskolja a mezt a művészúr pocakja táján, és ilyet szól, hogy attól függ, hol. Mert hogy a művészúrnak már picike csinos sörhasa vagyon. Meg is sértődik kissé, de nagyon viccesen.
Nem tudom, sikerült érzékeltetnem, mennyire, de nagyon tetszik ez a reklám nekem?
*******************************************************************************
Értékelés: 4,4/10 pont (ISTST szám)
A BRAND bevésése (Imprinting) – 4/10
A forgatókönyv és/vagy a történet (Script) – 3/10
Az igazság faktor és/vagy a valós érték (Truth) – 5/10
A látvány (Scene) – 5/10
A technika (Technology) – 5/10
{mxc}