Vilmoskörte reklám
*************************
Vilmoskörte pálinka - 30s +++ Értékelés: 4,6/10
Egyszerűen fantasztikus! De tényleg. Nagyon király! Nagyon sirály! Nagyon baró! Nagyon ott van! Nagyon húzós! Nagyon ütős! Nagyon frankó! Nagyon állat! Nagyon cool! Nagyon... (ide hirdetünk egy szinonima versenyt). Szóval igencsak tetszik nekem a látvány, ahogy a fiatalok gatyába ráznak egy várost, hogy természet legyen belőle. Ígérem ezért tényleg meg fogom jegyezni mit is reklámozunk, és legközelebb már az első képkockáknál képes leszek rávágni.
***************
***************
És mivel én, mint gyengeelméjű célcsoporttag már megint nem voltam képes hatodszorra sem kitalálni a klip elején, mit reklámozunk a végén, megpróbáljuk megtudni egy szakavatottól, mégis miért jó ez a reklám? Riportalanyunk ezúttal Krea Tivadar (szellemes mi?), egy nagy marketing cég fő inkvizí... fő kreatívja.
Én: Kedves Krea Tivadar (szellemes mi?), ön szerint mégis mi igazolja egy ilyen típusú spot hatékonyságát, amikor több reprezentatív vizsgálat is (azaz én megnéztem már többször is) oda konkludált, hogy a befogadók többsége (én) teljesen függetleníti a látványt a reklámozott terméktől, vagyis míg magát a látványt megőrzik emlékezetükben, a termékről nem alakul ki vásárlást inicializáló motivációs emléknyom.
KT: Köszönöm a kérdést, a kérdés jó. De a válaszom sem lesz semmi. Nos ez egy úgynevezett pavlovi reklámtechnika.
Én: Pavlovi? Vagyis nyálas? Kutya nyálas? Ja nem, tudom már. Ha két inger egyidejűleg jelenik meg sokszor, akkor egy idő után már az egyik megjelenése is kiváltja a másikra adott reakciót. Tehát a csengő szóra akkor is megindult a kutya nyálelválasztása, ha egyidejűleg nem lát ételt. Feltételes reflexív. Tudom én ezt. Tehát esetünkben nekem már a reklám elején eldurran az agyam, hogy már megint nem tudom, miről szól. Később, e reklám kellő számú megtekintése után, elegendő lesz megpillantanom egy vonatkozó márkájú pálinkát, és menten el fog durranni az agyam anélkül, hogy a spotot magát látnám. Ugye?
KT: Nos, nem egészen. Pontosabban egészen nem. Ha most feltételezünk egy normális befogadót - már nem úgy értem, ön természetesen normális, csak lehet, talán épp az ön zsenialitása okán, látásmódja, hogy úgy mondjam sajátos - tehát ha feltételezünk, talán helyesebb kifejezéssel élve, egy átlagos befogadót, akkor ő ugyebár a lenyűgöző képsorok hatására egyfajta eufórikus állapotba kerül. Miért mondom ezt?
Én: Ezt most tőlem kérdezi? Nem tudja miért mondja? Tényleg miért mondja? Persze voltaképp e kérdést mindenkinek fel kéne tennie magának időnként. Nagyon helyes.
KT: Ez csak egy olyan szófordulat kedves uram, természetesen tudom miért mondom, épp akarom mondani, hogy miért mondom, csak ezzel a szófordulattal vezetem be. Mert én nagyon választékosan beszélek, elvégre kreatív volnék, vagy mi. Visszatérve ahhoz, amit mondandó vagyok...
Én: Ha kicsit kevésbé lenne ön választékos, jobban haladnánk, ne vegye sértésnek.
KT: Befognád a pofád végre faszikám, vagy inkább húzol anyádba!
Én: Ez tényleg kevésbé választékos, köszönöm.
KT: Tehát a kedves befogadó ezen eufórikus állapotában természetesen még nem tudja, milyen termék kapcsolódik majd ehhez a hangulathoz, de az első egy-két megtekintés után erre még nincs is szükség. Jól látja ön, hogy ez a technika a többszöri stimulációs effektus perfektualizálásának adaptív impresszivitására épül. Ugye amit lát, az az, amint a lelkes fiatalok mintegy lebontják a várost, illetve kvázi lehámozzák a várost a természetről, újból teret engedve neki, újból mintegy lélegzethez juttatva azt, és önmagukat. A szlogen is aláhúzza ezt, térj vissza oda, ahol megdobban a szíved. Ez a mi természetünk, így szeretjük őt. Hát ki tudna ennek az érzésnek ellenállni?
Én: Na de hogy jön ide Vilmos a körte? Pontosabban Vilmos a körtepálinka? Azt látom, hogy valahogy úgy közbe van szúrva, bele a természetbe, de hát hogy a természet része volna, a mi természetünkké?
KT: Hát ez az. Itt kapcsolódik össze művészet és tudomány. Pavlovizálunk. Vagyis mi tesszük a terméket a természet részévé. Voltaképp visszahonosítunk, hiszen a termék minden porcikája természetes anyagokból származik. Elég mindössze hetvenhét megtekintés, és az átlagfogyasztó, nem maga, olyan természetesnek, magától értetődőnek fogja érezni, hogy ettől a pálinkától folyósodik el az agya, hogy nem is tud más létformát elképzelni. És tudja mi a legszebb az egészben? Hogy a kedves potenciális fogyasztó ebben a terméktől való mentálisan determinált státuszában anélkül képes a fent bemutatott képeket vizionálni, hogy azokat ténylegesen elébe kéne projektálni.
Én: Köszönöm az interjút. Faszikám.
*******************************************************************************
Értékelés: 4,6/10 pont (ISTCT szám)
A BRAND bevésése (Imprinting) - 2/10
A forgatókönyv és/vagy a történet (Script) - 2/10
Az igazság faktor és/vagy a valós érték (Truth) - 3/10
A látvány (Scene) - 8/10
A technika (Technology) - 8/10
{mxc}