Magyar
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Tihany Camembert reklám

*************************

Tihany Camembert - 20s +++ Értékelés: 5,0/10

Azért az elképesztő, hogy egy egyszerű, jól érthető, különösebb extrémitásokat nem tartalmazó rövid kis reklámba is bele kívánsz kötni. Mi a tök baj lehet például az alábbi sajt reklámmal? Ez a finom, ezt egyed. És körülötte egy pici játékosság. Hangulat. Szerelmes hangulat. De csak egy leheletnyi. Tehát?

***************


***************

Először is én nem mondtam, hogy minden reklámot fikázni fogok. Sietek előrebocsátani, ez nem jelenti azt, hogy ezt nem fogom. Másodszor, sokszor lehet, csak egy momentum, egy apró részlet ragadja meg a figyelmemet, amit elég érdekesnek találok ahhoz, hogy kitárgyaljak magammal. Igen, önző módon magammal, és ezen az sem változtat, hogy kegyesen megengedem, e titkos feljegyzésekbe esetleg mások is belepillanthassanak. Egy nagy írónak ugyanis sohase szabad írás közben mintegy megszemélyesíteni a potenciális olvasóközönségét, vagyis arra gondolni, konkrétan ez, vagy az mit fog szólni remekműveinek olvasásakor.

Izé, hol is vagyok? Ja igen, reklámkritika. Ja igen sajt. Egyébként amit fentebb voltam mondandó (ez olyan arisztokratikus nem?) az gyengébb tollforgatókra is vonatkozik, már csak azért, ha netalántán egynémelyek engem ezen utóbbi kategóriába sorolnának.

Ja igen sajt. Elnézést, kicsit elkalandoztam. De látják, itt pont erről van szó. Van egy reklám, amelynek kapcsán, esetleg teljesen más vonalon indul el az asszociáció, és ezzel az erővel akár korszakalkotó gondolatok is születhetnek. De mégis csak az adott filmecske volt, hogy úgy mondjam a trigger.

Nos tehát mi is volt jelen reklámunkban a figyelmemet megragadó mozzanat? Van egy sajtféleség, nevezetesen a camembert, amelyet minden vitán felülállóan legjobban a franciák csinálnak. Ők találták ki, 1791-ben alkotta meg egy normandiai parasztasszony Camembert falvában, Marie Harel, egy pap tanácsai alapján, aki Brie vidékéről menekült a forradalom elől Normandiába (ugye tudod, ezt honnan okoskodtam ki). Évszázadok óta finomítgatják, van belőle nekik ezerféle, szóval felülmúlhatatlanok. De hát végül is levédve nincs a fajta, hát miért ne próbálkozhatna vele a világ minden tája? Például a mi tájunk is.

Van azonban egy bökkenő. A magyar ember eleve gyanakodva néz mindenre, ami nem magyar. Vagyis az egész körülötte lévő határon túli világra. Na jó, egy picit még hozzáveszünk a határon túlról a jó világhoz, de ez a lényegen nem változtat. Akkor hogyan reklámozzunk egy olyan terméket, ami már a nevében is a csigazabálókat idézi?

Rendben, induljunk ki egy franciás hangulatból, elvégre ez mégiscsak egy francia jellegzetesség. Persze ha jobban megkaparnánk a dolgot, hogy például már az azték piramisokban is találtak ilyen kövületeket, mégpedig székely rovásírással feltüntetve a lejárat dátumát, akkor mondhatnánk? De nem bánom, fogadjuk el egy pillanatra a francia eredetet. Tehát háztetői teraszon fiatal pár bekötött szemű nőtagjának camembert sajt szeletet nyújt át hódolója kóstolási célzattal. Mondaná meg mi az? Közben francia harmonikamuzsika, tipikus, közismert francia szavak, és háztetők. Párizsi?  (Mármint a háztetők.) Nő ízlel, és elolvad a gyönyörtől. Lágy és krémes akár egy francia camembert. Tehát ezek szerint a minőség minimum azonos a nagy márkaforrással. És most következik a magyarítás, hiszen az eddigiek akár el is ijeszthetik a kellően nemzettudatos célközönséget.

De mégis más! Ezt mondja a hölgy, és lám már ki is derül, ezt a camembert-et Tihanyinak híjják, ez egy Tihanyi válogatás, ahogy mi, magyarok szeretjük. Ne izgulj hát jó magyar nép, a camembert magyar volt és magyar lesz. És már halljuk is, ahogy a magyaros muzsika legyőzi a francia harmonikát, és ahogy a kamera fordul, bizony nem az Eiffel torony, hanem a Szent István Bazilika csúcsai tűnnek fel a tetők felett.

De hát talán épp ez volta a cél. Hogy lássa a nép, idegen fajtaneve ellenére, ez magyar. Mert különben meglátván a polcon, hogy Tihany camembert, rémülten kapnának a szívükhöz, hát már Tihany is Franciaországban van? Meg a Bakony is?

Talán vissza kellene vágni. Magyar zene fordulna át franciába, magyar háztetők párizsiba, nő ízlel, a férfi mondja, igen, de ez más, ahogy mi franciák szeretjük. A márka pedig: Pálpusztai d'Avignon.

*******************************************************************************

Értékelés: 5,0/10 pont (ISTCT szám)

A BRAND bevésése (Imprinting) - 3/10

A forgatókönyv és/vagy a történet (Script) - 4/10

Az igazság faktor és/vagy a valós érték (Truth) - 6/10

A látvány (Scene) - 7/10

A technika (Technology) - 5/10

{mxc}

Ki van most itt?

Oldalainkat jelenleg 36 vendég és 0 tag böngészi

Utolsó hozzászólások

Képtalálat a következőre: „kövess minket a facebookon”

Legutóbb olvasottak

Olvasottsági sorrend egy évre visszamenőleg

Olvasottsági sorrend 2008 február 9 óta

És még ezek is:

Forgalom - különböző IP címekről

4.png4.png7.png7.png7.png0.png
Ma34
Tegnap292
Ezen a héten692
Ebben a hónapban6810
2014.10.25 óta447770

Látogató infó

  • IP: 34.229.140.153
  • Böngésző: Unknown
  • Verzió:
  • Operációs rendszer: Unknown

Itt és most

1
Online

2018. december 19. szerda, 09:22

És még ezek is: