Erste reklám
*************************
Erste KamatBiztos Betét - 35s +++ Értékelés: 4,4/10
Meg kell állapítsam, úgy tűnik, egyedül maradtam e mesefigurás reklámfolyam fikázásában. Ezt onnan tudom, hogy azóta is töretlenül virágzik a koncepció, nyilván a különféle külső és belső statisztikák pozitív mutatóin alapulva. Másképp nem képzelhető el e méregdrága reklámok tündöklése, ráadásul ez utóbbi, most látható etűd öt, aranyárban mért másodperccel való meghosszabbítása.
***************
***************
Vagyis innentől kezdve szigorúan csak a rám gyakorolt hatásról beszélhetek annak feltételezése nélkül, hogy esetleg másnak is hasonló lehet a véleménye. Ugyanis eddig nagyképűen abban a hitben ringattam magam, eddigi kritikáim talán néhány egyéb szubjektumban is egyetértő bólogatást válthattak ki. De ennek most vége. Pontosabban ezzel a koncepcióval kapcsolatban vége. Az alábbiak tehát akár egy deviáns, különc, retardált elmeháborodott különvéleményeként, hagymázas képzelgéseiként is értelmezhetők.
Tehát most meg a Pinokkió. Na persze. Tudjátok gyerekek, az úgy volt, hogy a Pinokkió, miután túlélte azt a sok kalandot, amikor majdnem mindig meghalt, békésen éldegélt tovább gazdájával, illetve apjával, illetve teremtőjével, illetve kifaragójával, az öreg Dzsepettó asztalosmesterrel, egy ódon asztalosműhelyben. Pontosabban Dzsepettó nem asztalosmester volt, csak a barátja Rézorr asztalosmesternek, akitől kapta a beszélő fadarabot, amiből ő faragta ki Pinokkiót. Az asztalosmesternek Pumuklija volt, de őt viszont Eder mesternek hívták, de ezt most hagyjuk.
Na szóval az öreg jó kedélyű asztalosmester munkálkodás közben szóval tart egy fiatal nőt - öreg már, ne értsd félre - miszerint képzelje, a gyerek azzal jött haza az iskolából, hogy a bankban 11 százalék a kamat. Na gondoltam, ej Pinokkió, már megint füllentesz.
Ugye emlékeztek gyerekek, a Pinokkió mindig füllentett, de ilyenkor büntetésből hosszabb lett az orra. Egyébként amint látjátok, most sem rövid, ráadásul olyan nagyon hülye ruhában van, meg stüszikalapban. Azt képzeljétek el, mit zrikálhatják a többiek a suliban. De ez nekünk itten most nagyon vicces, és abban van a poén, hogy e látszólag teljesen elképzelhetetlen és valószerűtlen banki kondíció ezúttal igaz, amint azt a fiatal nő meg is erősíti. Eder mesternek, azaz Dzsepettónak a szeme sem rebben, rögtön el is mélyíti bennünk az üzenet lényegét, miért jó, ha egy bank ilyen gavallér? Azért jó gyerekek, mert manapság minden forint számít. Örzse bácsi, Pista néni halljátok? Halljátok a bölcs öreg, azaz a bölcs, jóságos bank szerető szavait? Ugye értitek most már mi megy itt manapság? Szegény öreg kispénzű, gyerekagyú nénibácsik. Ugye ti is szeretnétek egyetemre adni az unokáitokat, ugye ti is szeretnétek, ha egy élet nehéz munkájával összekuporgatott kis vagyonkátok kamatozna? És ha ehhez még azt is hozzáveszitek, hogy a ti unokáitok feltehetőleg külső megjelenés terén nem küszködnek olyan kihívásokkal, mint szegény Pinokkió, szinte biztosak lehettek vágyaitok beteljesülésében.
Megy is elégedetten kifelé a bankból Rézorr mester, vagy ki, brumma, brumma, brummadza, vagy mi, fogja kezét a hosszú orrú Pinokkiónak, és mondja, hogy ez jó ötlet volt Pinokkió. Édes drága jó öreg melegszívű akárkibácsi mester, hát melyik másik bank volna képes rezonálni erre az attitűdre? Ugye gyerekek? Most mennek ebédelni a Tücsökhöz, a Rókához, meg a Kandúrhoz, és majd elmondják nekik az örömhírt, hogy a Kerekerdő közepében van egy bank, amelynek a kertjében kamatbiztos betét terem az első 6 havi kamatperiódusban mindjárt a szóló szőlő mellett, és a csengő barackfán ott lógnak a szép piros 0 Ft-os havi számlavezetési díjak, persze csak akkor, ha elültetsz melléje 100000 forintot, de így is csak egy évig. Nosza több se kell majd a három jómadárnak, illa berek, náda kerek (vagy nádak erek?) nyakukba szedik a hétmérföldes csizmájukat, és máris ott ülnek a már sokat látott és sokat próbált pénzügyi tanácsadó nénibácsik előtt és nyomatják az idétlen sületlenségeiket, hogy csak úgy porzik.
Én meg itt az elmegyógyintézetben már csendben reménykedem, közel a szabadulás, ugyanis a legutóbbi felülvizsgálaton azzal biztattak, javul az állapotom, mert elismertem, igenis jó reklámok ezek, mert jópofa hidat vernek a száraz, ijesztő banki világ, és az egyszerűbb személyiségszerkezetű potenciális ügyfél közé.
Csak nehogy elolvassák a fentieket. Ki tudja, mikor szabadulok akkor.
*******************************************************************************
Értékelés: 4,4/10 pont (ISTCT szám)
A BRAND bevésése (Imprinting) - 3/10
A forgatókönyv és/vagy a történet (Script) - 2/10
Az igazság faktor és/vagy a valós érték (Truth) - 5/10
A látvány (Scene) - 6/10
A technika (Technology) - 6/10
{mxc}