*************************
MilliMia túrókrém - 30s +++ Értékelés: 4,6/10
Azt hiszem egyféle gyűjtőszenvedély fogott el. Gyűjtöm az olyan reklámokat, amelyek úgymond átfognak egy emberi sorsot, amolyan sorstörténetet, fejlődéstörténetet rajzolnak elénk, mintegy típust teremtve, amelyben mégis saját sorsod eddig érthetetlen vonatkozásai válnak számodra immáron felismert szükségszerűséggé. Aha élmény kerít hatalmába, aha, hát ezért fordult el tőlem a család, ezért gyűlölöm a nőket, és ezért váltam kegyetlen, hideg, számkivetett sorozatgyilkossá. Vagy valami ilyesmi. Mint például ebben a túróreklámban:
***************
***************
Hogy hol itt a sorozatgyilkos? Nos annyi köze biztos van a reklámhoz, mint a reklámsztorinak a túróhoz.
Már megint feleslegesen kekeckedsz. Itt egyszerűen arról van szó, hogy van ez a nő, olyan mindenféle normális hatások érték az életében, meg az úgy zajlik is ahogy szokott, és akkor van neki egy nyugodt pillanata mindig, és akkor amikor ez van neki, ez a nyugodtság, akkor az a jó benne, hogy eszi a túrót. Az kényezteti őt, hogy a zajlás ne fájjon neki annyira. És ez jár neki. Ez neki a biztos pont az életében. Ez a mi termékünk.
Mert azt mondja hogy: "életed első pillanatától kezdve" - szünet - még kislányok vagyunk itt, és éppen jól megijedünk egy bogártól, amit egy vásott kisfiú lengett az orrunk előtt, és sikítunk kissé nagyon. Megjegyezném még ezen első epizóddal kapcsolatban, hogy életünk első pillanatában talán valamivel kisebbek lehettünk, de ez már tényleg részletkérdés. Majd a narrátor így folytatja: "akárhogy is alakultak a dolgok" - szünet - itt már fiatal nők vagyunk, és bejövünk csábosan a hálóba, ahol a fiúnk addigra elaludt sajnos. Gondolom részeg. Szóval itt rosszul alakultak a dolgok. De hallgassuk tovább, mi történt hát ezekben az esetekben? Még várnunk kell, mert további szemléltetés következik. Gyermekünk ráugrik még alvást kívánó, immáron asszonytestünkre, majd valami lisztes dolgot löknek ki a kezünkből ugrándozó utódaink a konyhában. De mi csak mosolygunk rendületlenül. És ez is a megfejtés. Vagyis ahogy a kedves női hang folytatja: "sikerült mindent mosolyogva fogadnod". Bár én az első jelenetnél azt hittem, az egy sikítás, de hát lehet, ilyen furcsa volt a kiscsaj mosolya annak idején.
És most jön a nyugodt pillanat a túróval. Kerti székbe huppanunk, háttérben apuka játszik a gyerekekkel, a kert szép és nagy, de most csak mi ketten vagyunk. A túró és én. Ez a mi meghitt, világtól elrabolt pillanatunk. Meg is mondja a narrátor néni: "a kényeztetés jár neked. Nem kell kiérdemelned." Közben már láthatjuk is a terméket gusztusosan, hullámzóan, étvágygerjesztően, kívánatosan. És hogy tudjuk, most a termék szól hozzánk, egy másik női hang folytatja: "Milli-mia, friss tejből készült krémes desszertek. Milli-mia, az én tejes finomságom."
Tehát még egyszer: bemutatunk egy teljes életet, majd megmutatjuk, hogy ez pedig a te tejes ételed. Mármint a termék. Te meg összemosod az agyadban: teljes élet - tejes étel. Elválaszthatatlan. Majd testre szabjuk, mintegy exkluzivitást adunk neki, vagyis ez az ÉN tejes finomságom. Az én különbejáratú, csak most, csak nekem termékem.
De biztos jól értem én ezt? Mivel eddig sikerült mindent "mosolyogva fogadnom", vagyis jól álltam az élet megpróbáltatásait, ezért megérdemlem ezt a túrós kényeztetést. Sajnos ezzel szemben az a helyzet, hogy konkrétan nekem ez nem sikerült. Én sokszor dühöngve fogadtam az élet megpróbáltatásait. Jó, akkor nem kapok túrót. Beletörődtem. Nem is kell. Egy álommal kevesebb.
******************************
Értékelés: 4,6/10 pont (ISTCT szám)
A BRAND bevésése (Imprinting) - 3/10
A forgatókönyv és/vagy a történet (Script) - 5/10
Az igazság faktor és/vagy a valós érték (Truth) - 4/10
A látvány (Scene) - 6/10
A technika (Technology) - 5/10
{mxc}