Knorr reklám
*************************
Knorr tepsis kolbászos burgonya ? 40s +++ Értékelés: 4,8/10
Kell az ötlet! És ezért kell a kreatív! Mert ő olyan nagyon kreatív, azaz egy kész ötletgyár. Hivatásos ötletgyár. Például itt van tessék egy ételízesítő. Ezt nem lehet csak úgy odadobni a kedves potenciális fogyasztó elé amúgy parasztosan, hogy nesze b..meg! Olvasd el, mi van ráírva, és abba tedd bele. Nem, nem a meggylevesbe, a rakott krumpliba. Bunkó! Szóval így nem lehet.
***************
***************
Egy kicsit el kell rugaszkodnunk a hétköznapi közhelygondolkodástól. El kell engedni azt a fantáziát. Mondjuk főzzenek rakott krumplit, illetve bocsánat kolbászos krumplit az Északi sarkon. Vagy egy űrhajóban. Vagy esetleg üljenek egy székben, ne nyúljanak semmihez, és telekinézissel mozgassák a hozzávalókat négy személyre. Szóval érted, csak sablonos ne legyen.
Rendben, legyen telekinézis. Illetve nem is, az már talán túlzás, inkább legyen csak telepátia. Bejön a kiscsaj az ajtón, és anélkül, hogy egy hangot is kiejtene, megkérdezi, mi lesz a vacsora. Anyuka mosolyogva ránéz, és már küldi is gondolatban a választ, miszerint mit szólnál egy kis kolbászos krumplihoz. És ráadásul még meg is kéri gondolatban a gyereket, hogy tán segítene-e. Persze válaszolja a gyerek – bár ezt nekünk, egyszerű földi halandók számára már nem teszik hallhatóvá – és szalad segíteni. Az anyuka fejéből pedig, hogy felfogjuk miről is van szó, vagyis hogy itten miben áll az ötlet nagyszerűsége, olyan képregényes gondolatfelhők jönnek ki. A legnagyobb felhő pedig egy tányért formáz, amelyben meg is jelenik a termék maga.
És aztán jönnek baromi gusztusos képek, és a recept. Szóval úgy kell ilyen tepsis kolbászos burgonyát csinálni, hogy vesszük a tepsit, a kolbászt és a burgonyát, meg tejfölt és egy kis vizet és kész. Jaj elnézést, majd elfelejtettem, nem sózzuk, hanem beletesszük helyette a terméket, és ezzel az ízesítés le van tudva. Én még nem ettem, de lehet, hogy tényleg. Engedjük meg.
De mivé lenne ez a reklám, ha csak simán a gusztusos képekre, meg a receptre szorítkoznánk. Mondhatni kiüresedne. Hogy csak van ez a termék, aztán recept, munkafolyamat, szép, ínycsiklandozó képek, gőzölgő végtermék (ejnye, ne már!), ízlelje meg ön is, nem fog csalódni, viszontlátásra. Na ez így semmi volna. De megspékelve két nagyszerű kreatív ötlettel, úgy bezzeg mindjárt más. Az elején az a kis bevezető gondolatolvasási gyakorlat, a végén pedig az a jaj eszem azt a csöpp kis gyerekszád beszólás, hogy ugye milyen finomat főztem anya? Olyan megkapó! Úgy bele van helyezve a helyzetbe az egész. Életszerűen, emberközelien, mindennaposan. És az a talányos mondat a végén, az egyenesen egy telitalálat. Úgy szól, hogy minden közös étkezés egy lehetőség. Megmondom őszintén, éppen bevallani készültem, hogy tudom, nem én vagyok a célcsoport, és igenis ezzel a technikával széles átlagnéptömegekben lehet a termék iránti bizalmat építeni. De ez az utolsó mondta olyan mélyen elgondolkoztatott, hogy innentől kezdve igenis én is a célcsoporthoz tartozónak érzem magam. Mert mi az, hogy minden közös étkezés egy lehetőség? Mire? Evésre? Egy jó vicc elmondására? Böfögésre? Vagy – hogy kissé feljebb emelkedjünk – kibékülésre? A családi kötelék erősítésére? Egy holnaptól minden másképp lesz fogadalom megtételére? És mi köze mindehhez egy ételízesítőnek? Az ételízesítő, amelyik végre egy asztalhoz ültette a családot? Köszönjük Knorr. Ezentúl a minden étkezés előtti rövid könyörgésünk csak hozzád szól majd.
Na ugye. Most már talán érted. Lett volna itt egy száraz termékismertető. Ehelyett kaptál telepátiát, aranyos gyerekszájat, és életvezetési alapvetést. És mindezek felett lebeg vala a termék szelleme. Huncut legyen, akinek ezek után a termék iránti bizalma nem lesz határtalan.
Ilyenkor esik kétségbe az ember. Hogy ő erre soha nem lesz képes. Erre a kreativitásra. Erre a kreativitásra mindösszesen egy ételízesítőből kiindulva. Na mindegy. Nekem már így kell leélnem az életem. De egy receptkönyvem még lehet, sőt akár egy wellness hétvégém. Ha beküldök tíz rafinéria vonalkódot. És miért ne küldenék?
*******************************************************************************
Értékelés: 4,8/10 pont (ISTCT szám)
A BRAND bevésése (Imprinting) – 4/10
A forgatókönyv és/vagy a történet (Script) – 2/10
Az igazság faktor és/vagy a valós érték (Truth) – 5/10
A látvány (Scene) – 7/10
A technika (Technology) – 6/10
{mxc}