Vanish reklám
*************************
Vanish GOLD fehérítő és folteltávolító – 30s +++ Értékelés: 4,2/10
A jó reklám felidéz. Felidéz mindenfélét a hétköznapi életedből, jelenedből, múltadból, és tán még a jövődből is. Kiderül, hogy nektek például közös emlékeitek vannak, annyira megdöbbentően közösek, mintha tényleg együtt őriztetek volna disznót. Mintha testvérek lennétek, mintha ugyanabba az iskolába jártatok volna, mintha ugyanabba a lányba (fiúba) lettetek volna szerelmesek. (Azért a lányra vonatkozót tettem zárójelbe, mert azért és kész. Egyszerű hímsovinizmus.)
***************
***************
„Emlékszik milyen csodás érzés volt, amikor először vette fel fehér ruháját? Még mielőtt elkezdett volna szürkülni.” Így szól az első azonos emlékre utaló kérdés. Vagyis ő is, én is emlékszünk, meg nyilván az összes célcsoporttag, mikor is vettük fel először a fehér ruhánkat. És persze nem akármikor, hanem mielőtt elkezdett volna szürkülni. No, lássuk csak. Hej de sokszor nézegettem én is a fehér ruhámat a szekrényben, hej de sokszor álmodoztam arról a napról, amikor végre felvehetem. És persze nagyon izgultam, hogy az a nap még azelőtt jöjjön el, mielőtt az én szép fehér ruhám elkezdene szürkülni. De miért is jött volna el az a nagy nap az én életemben, amikor végre először felvehettem volna a fehér ruhámat? Első áldozás? Nem neveltek vallásosan, ez kimaradt. Menyasszony, mi több, mennylegény sem voltam soha, csak vőlegény. Az meg inkább fekete. Mondjuk matróz az szerettem volna lenni, azoknak van olyan szép fehér ruhájuk. Akkor talán valamilyen szektában nevelkedtem volna, ahol valamiféle beavatási ünnepség után válik jogosulttá az arra érdemes, hogy végre fehér ruhát öltsön? Azt hiszem ez is kizárható, hacsak a kisdobos, és úttörő mozgalmat nem tekintjük annak, de nem emlékszem, hogy mondjuk vért ittunk volna, és/vagy hatalmas orgiákkal múlattuk volna az időt a táborvezető pajtás irányításával. De kétségtelen, fehér volt az ingünk.
És ha jól látom ez telitalálat, mert itt a filmünkben is az az idétlenül vigyorgó cserkész kissrác éppen a fehér ingének örül. A gyerek persze nyilván elmebeteg, hisz nem szabályos színű a cserkészinge, de neki nyilván megengedte a parancsnok bajtárs az elmeállapotára való tekintettel. Vagy lehet, azt kell itt látnunk, olyan erős ez a fehérítő, hogy még azt is kifehéríti, amit nem kéne? Nem tudom.
Aztán ott van az a rakás táncoló fiatal. Egyszer csak az egyik hölgy leveszi a szürke kabátját, és teljesen fehérben kezd tündökölni. Le is esik az álla a többieknek mindahányam vannak. Ebből számomra nyilvánvalóan az következik, valamikor mindenkinek fehér volt a ruhája, de mivel nem használták ezt a csodafehérítőt, hát addig-addig szürkült a ruhájuk, amíg ilyen nagyon majdnem fekete nem lett. Különben miért döbbennének meg ennyire ettől a fehér csodától?
„Csodás! A fehér ruhák akár három árnyalattal fehérebbek lesznek, így büszkén feszíthet bennük.” Ezt mondja a nő lelkesen. És mit látunk? A kedves hölgy összehasonlítja a kezében tartott ruhát az asztalon felsorakoztatott három referencia ruhával, és azt állítja, a kézben tartott háromszor fehérebb, mint azok. Mondjuk nem nehéz, ugyanis a minta ruhadarabok egész egyszerűen nem fehérek, hanem szürkék. Igaz, annak három árnyalatában „feszítenek”. Ami viszont kétségtelen erénye a munkának, hogy pontosan meghatározza, mit értünk árnyalat különbség alatt. A referencia ruhadarabok pontosan meghatározzák az egy egységnyi árnyalatugrás mértékét. Végül is a fehér is a szürke egy árnyalata, csak nagyon nagyon világosszürke. Persze nyilván lehetnek tört értékű árnyalatugrások is, úgymint félárnyalat, negyedárnyalat, sőt talán létezik tized-, század-, ezredárnyalat is. Vélhetőleg mikroszkopikus árnyalatkülönbségekkel már nem dolgoznak a fehérítőtervezők, azt feltételezvén, hogy a kedves potenciális színérzékenysége már nem tesz különbséget ebben a tartományban.
Dicsőítsük tehát a fehérítőt, amely fehérít, a szürkéből fehéret csinál, és amit ma tanultunk az nem más, minthogy a szürke, az a fehér árnyalata, amiképp a fekete is az és fordítva. Igenis az a jó reklámszakember, aki úgy hazudik, hogy voltaképp nem hazudik, csak tudományos értelemben használja az árnyalat fogalmát. Amiképpen emésztőrendszerünk tekintetében tudományos értelemben mi is teljesen azonosak vagyunk a disznóval, azokkal a gumós zápfogainkkal. Tudományos értelemben…
*******************************************************************************
Értékelés: 4,2/10 pont (ISTST szám)
A BRAND bevésése (Imprinting) – 3/10
A forgatókönyv és/vagy a történet (Script) – 2/10
Az igazság faktor és/vagy a valós érték (Truth) – 6/10
A látvány (Scene) – 5/10
A technika (Technology) – 5/10